 |
odafigyelés tisztelet fejlődés munka kapcsolatok bátorság önazonosság munka kihívás pontosság helyzetismeret rugalmasság szolidaritás munka nyíltság verseny aktualitás válasz munka jó hír környezet együttműködés odafigyelés tisztelet fejlődés munka kapcsolatok bátorság önazonosság munka kihívás pontosság helyzetismeret rugalmasság szolidaritás munka nyíltság verseny aktualitás válasz munka jó hír környezet együttműködés odafigyelés tisztelet fejlődés kapcsolatok munka bátorság önazonosság munka kihívás pontosság helyzetismeret rugalmasság szolidaritás munka nyíltság válasz munka jó hír környezet együttműködés verseny aktualitás
|
|
|
|
|
|
||
|
Newsbreakers Communications | |
|
||
|
||
|
Rólunk |
Szolgáltatásaink | Munkatársaink | Referenciák |
 |
Az emberek egészségi állapota csak akkor javítható, ha egészséges lakásokban élnek
[2010-10-04]
A Habitat for Humanity október 4-én, a 2010-es Habitat Világnapon mutatja be a lakhatás és az egészségi állapot összefüggéseiről szóló jelentését a Washingtonban.
A tanulmány számos világszerte gyűjtött példával bizonyítja, hogy van összefüggés az otthonok állapota és a családok egészsége között, továbbá átfogó stratégiát vázol fel a két kérdés együttes kezelésére.
A Habitat for Humanity harmadik alkalommal jelenteti meg a lakhatási problémákat nemzetközi összefüggésekben vizsgáló éves jelentését. A jelentés angol címe „Shelter Report 2011, Housing and Health, Partners Against Poverty”, magyarul „Lakhatási jelentés 2011, Lakáshelyzet és egészség: Társak a szegénység elleni harcban”. Az idei tanulmány a lakások állapota –beleértve például a víz- és csatornarendszer meglétét vagy hiányát, a higiéniás állapotokat– és az egészségügyi helyzet összefüggéseit vizsgálja. A szegény és a gazdag országokban egyaránt kimutatható a rossz lakáskörülmények hatása a népegészségügyi kérdésekre. Magyarországon 1,2 millió ember él olyan lakásban, amelyben nincs WC vagy fürdőszoba, csatorna, és/vagy az épület alapozás nélküli ill. vályogfalú. Az ilyen, elfogadhatatlan minőségű lakások aránya különösen a hátrányos helyzetű térségek falvaiban, kisvárosaiban magas.
“A lakások állapota kritikus szerepet játszik a családok egészségi állapotában és a közösségek általános jól-létében.” idézi a tanulmány Jonathan Reckfordot, a Habitat for Humanity International vezérigazgatóját.
Számos, a tanulmány által bemutatott példa közül kiemelhetjük ennek igazolására a Világbank által Mexikóban végzett vizsgálatot, mely szerint azokban a családokban, ahol a földpadlót cementpadlóra cserélték, szignifikánsan javult a gyermekek egészsége: a paraziták száma 20%-kal csökkent, valamint a 6 év alatti gyermekeknél szintén 20%-kal csökkent a vérszegénység gyakoriságának az előfordulása. Az afrikai Malawiban a Habitat házakban lakó 5 évnél fiatalabb gyermekek között 44%-kal kevesebb maláriás, légúti és emésztőrendszeri megbetegedést figyeltek meg, mint a hagyományos házakban lakó gyermekek körében. Az Egyesült Államok tiszti főorvosa szerint a lakásokban előforduló nedvesség és penész tehető felelőssé az asztmás megbetegedések több mint 20%-ának kialakulásáért, melynek ellátása évente mintegy 3,5 milliárd dollár kiadással jár.
Hosszú távú hatást csak akkor lehet elérni az emberek egészségi állapotának javulásában, ha az egészségügyi és a lakáspolitikai intézkedéseket összhangba hozzák, együttesen kezelik. A Habitat jelentésével fel kívánja hívni a kormányok, a döntéshozók és a költségvetésért felelős szervek figyelmét a népegészség- és lakásügyi kérdések összefüggéseire. A Habitat javasolja, hogy a felelősök a jövőben az állampolgárok egészségének javítását tágabb kontextusban kezeljék, és a javasolt intézkedések olyan tipikusan az egészséggel összefüggő területeken kívül eső problémákra is terjedjenek ki mint a lakáskörülmények javítása.
A Habitat for Humanity harmadik alkalommal jelenteti meg a lakhatási problémákat nemzetközi összefüggésekben vizsgáló éves jelentését. A jelentés angol címe „Shelter Report 2011, Housing and Health, Partners Against Poverty”, magyarul „Lakhatási jelentés 2011, Lakáshelyzet és egészség: Társak a szegénység elleni harcban”. Az idei tanulmány a lakások állapota –beleértve például a víz- és csatornarendszer meglétét vagy hiányát, a higiéniás állapotokat– és az egészségügyi helyzet összefüggéseit vizsgálja. A szegény és a gazdag országokban egyaránt kimutatható a rossz lakáskörülmények hatása a népegészségügyi kérdésekre. Magyarországon 1,2 millió ember él olyan lakásban, amelyben nincs WC vagy fürdőszoba, csatorna, és/vagy az épület alapozás nélküli ill. vályogfalú. Az ilyen, elfogadhatatlan minőségű lakások aránya különösen a hátrányos helyzetű térségek falvaiban, kisvárosaiban magas.
“A lakások állapota kritikus szerepet játszik a családok egészségi állapotában és a közösségek általános jól-létében.” idézi a tanulmány Jonathan Reckfordot, a Habitat for Humanity International vezérigazgatóját.
Számos, a tanulmány által bemutatott példa közül kiemelhetjük ennek igazolására a Világbank által Mexikóban végzett vizsgálatot, mely szerint azokban a családokban, ahol a földpadlót cementpadlóra cserélték, szignifikánsan javult a gyermekek egészsége: a paraziták száma 20%-kal csökkent, valamint a 6 év alatti gyermekeknél szintén 20%-kal csökkent a vérszegénység gyakoriságának az előfordulása. Az afrikai Malawiban a Habitat házakban lakó 5 évnél fiatalabb gyermekek között 44%-kal kevesebb maláriás, légúti és emésztőrendszeri megbetegedést figyeltek meg, mint a hagyományos házakban lakó gyermekek körében. Az Egyesült Államok tiszti főorvosa szerint a lakásokban előforduló nedvesség és penész tehető felelőssé az asztmás megbetegedések több mint 20%-ának kialakulásáért, melynek ellátása évente mintegy 3,5 milliárd dollár kiadással jár.
Hosszú távú hatást csak akkor lehet elérni az emberek egészségi állapotának javulásában, ha az egészségügyi és a lakáspolitikai intézkedéseket összhangba hozzák, együttesen kezelik. A Habitat jelentésével fel kívánja hívni a kormányok, a döntéshozók és a költségvetésért felelős szervek figyelmét a népegészség- és lakásügyi kérdések összefüggéseire. A Habitat javasolja, hogy a felelősök a jövőben az állampolgárok egészségének javítását tágabb kontextusban kezeljék, és a javasolt intézkedések olyan tipikusan az egészséggel összefüggő területeken kívül eső problémákra is terjedjenek ki mint a lakáskörülmények javítása.
)
)
)