 |
odafigyelés tisztelet fejlődés munka kapcsolatok bátorság önazonosság munka kihívás pontosság helyzetismeret rugalmasság szolidaritás munka nyíltság verseny aktualitás válasz munka jó hír környezet együttműködés odafigyelés tisztelet fejlődés munka kapcsolatok bátorság önazonosság munka kihívás pontosság helyzetismeret rugalmasság szolidaritás munka nyíltság verseny aktualitás válasz munka jó hír környezet együttműködés odafigyelés tisztelet fejlődés kapcsolatok munka bátorság önazonosság munka kihívás pontosság helyzetismeret rugalmasság szolidaritás munka nyíltság válasz munka jó hír környezet együttműködés verseny aktualitás
|
|
|
|
|
|
||
|
Newsbreakers Communications | |
|
||
|
||
|
Rólunk |
Szolgáltatásaink | Munkatársaink | Referenciák |
 |
Az érzelmek a legjobb tanácsadók az adományozói döntéseknél?
[2012-05-17]
Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete 5 pontban foglalta össze, mire érdemes figyelnünk az adományozói döntéseink meghozatalakor.
2010-ben 21 milliárd forint egyéni adománnyal gazdálkodhatott a civil szektor, miközben nap mint nap hallunk visszaélésekről. A helyzetért azonban nemcsak a civilek felelősek, hanem azok az adományozók is, akik döntéseiket pusztán érzelmi alapon hozzák meg. Ezen a hozzáálláson szeretne javítani a 2012 márciusában megalakult Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete. A személyi jövedelemadó bevallási és az adó 1%-áról való rendelkezés határidejéhez közeledve a Testület 5 pontban foglalta össze, mire érdemes figyelnünk az adományozói döntéseink meghozatalakor.
A testület egyik alapító tagja, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány adatai alapján hazánkban csak a felnőtt lakosság fele adományoz legalább évente egyszer. Harmaduk csak passzívan, vagyis az szja 1%-nak felajánlásával. A személyi jövedelemadó 1%-áról 2011-ben mintegy 1 millió 900 ezren rendelkeztek, vagyis több mint 1,5 millió adófizető nem ajánlotta fel 1%-át. Ennek egyik oka lehet, hogy az adományozók nem bíznak a civilekben.
Az adományozás a NIOK felmérése szerint szoros összefüggésben van az emberek társadalmi helyzetével, demográfiai jellemzőivel, valamint az általuk kiépített és fenntartott kapcsolati hálókkal. A legaktívabb és legvalószínűbb adományozó a 40 körüli, egyetemi végzettségű városi nő. A témában publikált korábbi kutatások pedig azt bizonyítják, hogy az adományozás elsősorban érzelmi alapon dől el, nem kíséri tudatos értékelés, pedig ahhoz, hogy adományunk ne csak ablakon kidobott pénz legyen, erre lenne szükség.
Fontos, hogy a civilek hozzák nyilvánosságra gazdálkodási adataikat, számoljanak be az adományok felhasználásáról, de az is, hogy a támogatók ne sajnálják az időt attól, hogy utánanézzenek hova is megy a pénzük.
Most kilenc szervezet csatlakozott a testülethez, de a jövőben várják azok belépését, akik vállalják, hogy betartják az Adománygyűjtő szervezetek etikai kódexében foglaltakat. A tagok magukra nézve kötelezőnek tartják az adománygyűjtő tevékenységükkel és a befolyt adományok felhasználásával kapcsolatos adatok közzétételét. Az adományozók pedig panaszaikkal a testülethez fordulhatnak. A Testület által adományozott logóhasználati jog hozzájárulhat a bizalmatlanság csökkenéséhez, és megváltoztathatja a civil szektorról kialakult torz képet is.
Az 1%-os határidőhöz közeledve az Adományozók Önszabályozó Testülete 5 pontban foglalta össze, mire érdemes figyelnünk, amikor a támogatott szervezetet kiválasztjuk.
5 kérdés, amit érdemes feltenni az adott szervezettel kapcsolatban:
1.Van-e az szervezetnek honlapja, amelynek segítségével megismerhetjük a tevékenységét?
2.Közzétesz-e éves jelentést, amelyből gazdálkodásáról tudhatunk meg információkat?
3.Fenn-e van a szervezet valamilyen nyilvános adatbázisban, például a Nonprofit Önarckép adatbázisában?
4.Közli-e, hogy egy-egy gyűjtését mennyi időn keresztül, milyen céllal végzi?
5.Meg tudhatjuk-e, hogy mennyi pénz gyűlt össze a meghirdetett akciók során, és mire fordították?
A testület egyik alapító tagja, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány adatai alapján hazánkban csak a felnőtt lakosság fele adományoz legalább évente egyszer. Harmaduk csak passzívan, vagyis az szja 1%-nak felajánlásával. A személyi jövedelemadó 1%-áról 2011-ben mintegy 1 millió 900 ezren rendelkeztek, vagyis több mint 1,5 millió adófizető nem ajánlotta fel 1%-át. Ennek egyik oka lehet, hogy az adományozók nem bíznak a civilekben.
Az adományozás a NIOK felmérése szerint szoros összefüggésben van az emberek társadalmi helyzetével, demográfiai jellemzőivel, valamint az általuk kiépített és fenntartott kapcsolati hálókkal. A legaktívabb és legvalószínűbb adományozó a 40 körüli, egyetemi végzettségű városi nő. A témában publikált korábbi kutatások pedig azt bizonyítják, hogy az adományozás elsősorban érzelmi alapon dől el, nem kíséri tudatos értékelés, pedig ahhoz, hogy adományunk ne csak ablakon kidobott pénz legyen, erre lenne szükség.
Fontos, hogy a civilek hozzák nyilvánosságra gazdálkodási adataikat, számoljanak be az adományok felhasználásáról, de az is, hogy a támogatók ne sajnálják az időt attól, hogy utánanézzenek hova is megy a pénzük.
Most kilenc szervezet csatlakozott a testülethez, de a jövőben várják azok belépését, akik vállalják, hogy betartják az Adománygyűjtő szervezetek etikai kódexében foglaltakat. A tagok magukra nézve kötelezőnek tartják az adománygyűjtő tevékenységükkel és a befolyt adományok felhasználásával kapcsolatos adatok közzétételét. Az adományozók pedig panaszaikkal a testülethez fordulhatnak. A Testület által adományozott logóhasználati jog hozzájárulhat a bizalmatlanság csökkenéséhez, és megváltoztathatja a civil szektorról kialakult torz képet is.
Az 1%-os határidőhöz közeledve az Adományozók Önszabályozó Testülete 5 pontban foglalta össze, mire érdemes figyelnünk, amikor a támogatott szervezetet kiválasztjuk.
5 kérdés, amit érdemes feltenni az adott szervezettel kapcsolatban:
1.Van-e az szervezetnek honlapja, amelynek segítségével megismerhetjük a tevékenységét?
2.Közzétesz-e éves jelentést, amelyből gazdálkodásáról tudhatunk meg információkat?
3.Fenn-e van a szervezet valamilyen nyilvános adatbázisban, például a Nonprofit Önarckép adatbázisában?
4.Közli-e, hogy egy-egy gyűjtését mennyi időn keresztül, milyen céllal végzi?
5.Meg tudhatjuk-e, hogy mennyi pénz gyűlt össze a meghirdetett akciók során, és mire fordították?