A gyorsan változó jogszabályi környezetben nő az adóbírságok kockázata

Siklós Márta igazgató és vezető adótanácsadó elmondta, hogy bár teljes mértékig egyet lehet érteni az agresszív adótervezés elleni szigorú fellépéssel, ugyanakkor a bonyolult, nehezen érthető és állandóan változó jogszabályi környezet sok jogkövető vállalkozás számára is nehézséget okoz. Pedig ha a kiszámíthatatlan, értelmezési nehézségeket okozó elemeket, a vizsgálatok szubjektivitását sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valós gazdasági tevékenységet végző nemzetközi vállalkozások számára.

További képek

A NAV februárban hozta nyilvánosságra 2013-as ellenőrzési irányelveit, melyek meghatározzák azokat a tevékenységi köröket, melyeket kiemelten vizsgálni fognak. Érdemes készülniük például a cukor, édesség, szoftver, elektronikus termékek és egyéb háztartási cikkek nagykereskedelmével, vetőmag, dísznövény és műtrágya kiskereskedelemmel foglalkozó cégeknek. Várhatják az ellenőrzéseket a biztonsági szolgáltatók, nyomozók, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások. Jobb, ha számítanak ellenőrzésre a hús- és baromfikészítmények gyártói, a műanyag csomagolóeszköz és az építőanyag gyártók is. A hatóság már az idei vizsgálatok során is gyűjt adatot a jövő éviekhez a 2014-re kijelölt cégekről, vagyis a csomagküldéssel, az internetes kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokról, a magánorvosokról, fogorvosokról és más egészségügyi szolgáltatókról, de nem ússzák meg a számvitellel foglalkozó vállalkozások, adószakértők és jogi szolgáltatók sem.

Már az idei ellenőrzéseknél is várható, hogy a hatóságok felkészültebbek lesznek. A vállalkozásoknak számolniuk kell a hazai és a nemzetközi adóhatóságok szorosabb együttműködésével, közös fellépésével az országhatáron átnyúló ügyleteket érintő kérdésekben. Néhány ellenőrzési területtel kapcsolatban azonban még olyan bizonytalanságokat lehet tapasztalni, amelyek várhatóan nehézséget fognak okozni a jogszerűségre törekvő adóalanyoknak is.
Ilyen például az ellenőrzések egyik slágerterülete az áfa, amelynek ellenőrzését számos új eszköz bevezetése teszi hatékonyabbá. Ezek között említhetjük a belföldi áfa összesítő jelentések adatainak számítógépes feldolgozását, a pénztárgépek ellenőrzését és az online rendszer bevezetését, valamint a pénzforgalmi elszámolású áfát.

Mindez a növekvő adminisztrációs terhek miatt önmagában is nagyobb hibázási lehetőséget jelent. Ha hozzávesszük ehhez, hogy az összesítő jelentéssel kapcsolatban ügyfeleink számos problémát észleltek – mint például a devizás tételeknél felmerülő kerekítési problémák vagy a számla korrekciók esetei – akkor belátható, hogy a legjobb szándék esetén is könnyen sújthatók mulasztási bírsággal a vállalkozások.

További áfa-újdonság a fordított adózás (amikor a vevő vallja be az áfát) alá eső termékkör bővülése is. Ez ugyan valódi megkönnyebbülést jelent azoknak a cégeknek, amelyeknek eddig finanszírozniuk kellett hosszú adóellenőrzések miatt bennragadt visszaigényelhető áfát, de közben néhány ponton bizonytalanságot okoz. Nem világos ugyanis, hogy mely termékek esetében alkalmazható.
Hasonló nehézségekkel szembesülhetnek a népegészségügyi termékdíj alanyai is, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy egy bizonyos áru „mártás-e” vagy „szósz”, és a tévedés mindkét esetben milliókba kerülhet.

A bizonytalanságoknál és az értelmezési nehézségeknél is többet ront az adózási fegyelem kialakulásán, amikor az adóhatóság a büntetések kiszabásánál a jogszabályi szövegen túlterjeszkedő értelmezésre alapoz. Ráadásul annak ellenére, hogy több ilyen ügyben már EU Bírósági ítéletek is elmarasztalták hazánkat, és e gyakorlat megváltoztatására kérték fel az illetékeseket, a jogalkalmazásban még nem mindig észlelhető változás. Nem segít az sem, amikor olyan ügyfelek is folyamatosan új és új ellenőrzéseknek vannak kitéve, akiknél több korábbi vizsgálat is mindent rendben talált.

Mivel sok esetben azt tapasztalható, hogy a bírság kiszabásához értelmezési nehézségek, apró, könnyen korrigálható hibák vezetnek, ezért az adózási kultúra javítása érdekében állandó, kiszámítható és jól érthető rendszert kellene megteremteni. A hatóságok csak ez után várhatnák el teljes joggal, hogy minden adóalany maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit.

Végül, de nem utolsó sorban idén a társasági adó bevallások helyességét is kiemelten fogja vizsgálni a hatóság, többek között az eddig is előtérben tartott kapcsolt vállalkozások közötti árképzést (transzferár-képzést), valamint az adókedvezmények igénybevételének jogosságát. Az adókedvezmények jogszerűségének vizsgálatára való felkészülés mellett fontos lehet a felhasználás optimalizálása, előretervezése is, mellyel több millió forintos megtakarítás is elérhető.

Az adókedvezmények problémaköre átvezet arra a kérdésre, hogy vajon hol a határ az üzleti és gazdasági szempontból helyes adóoptimalizáció és a káros adóelkerülés között, melynek megelőzésére az egyes nemzetek mellett a nemzetközi szervezetek (OECD, EU) is egyre határozottabban törekszenek. E kérdésnek a ciprusi események miatt is nagy aktualitása van, hiszen ez a napokban is sokat tárgyalt pénzpiaci hatások mellett gyökereit és következményeit tekintve is adózási kérdés – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. A ciprusi betétek megadózatásának uniós szándéka mögött ugyanis az agresszív adócsökkentést támogató adórendszer elleni fellépés indoka sejthető.

A ciprusi helyzet – annak adózási vonatkozásait szemlélve – hosszú folyamat végeredménye, melynek kezdete a ’90-es évek közepére nyúlik vissza. A világ vezető államai – a G7-ek – ekkor kérték fel az OECD-t a káros adóverseny elleni intézkedések kidolgozására. Azóta az államok közötti információcsere és az adóhatóságok nemzetközi együttműködése rengeteget fejlődött, mára már a vállalkozások számára is kézzelfogható szintet elérve. Tapasztalataink szerint jelenleg a hazai adóellenőrzések jelentős hányada indul külföldi adóhatósági megkeresésre.

Az amerikai, svájci vagy a közelmúlt ciprusi eseményei is e küzdelem, az agresszív adótervezés elleni harc eredményei. Gondoljunk csak az USA által bevezetésre kerülő ún. FATCA szabályokra, melyeket élesben 2014-től fognak alkalmazni. Az amerikai állam egy olyan információs hálózatot fejlesztett ki, amely az állampolgárok külföldi befektetéseiről szolgál adatokkal. Ez meggátolja a jövedelem eltitkolását, és így többlet adóbevételhez juttatja a költségvetést.
Az érem másik oldala Svájc, amely a bank- és adótitok sérthetetlenségére épülő gazdasági rendszerét azáltal próbálja védelmezni, hogy az információ kiadása helyett forrásadó levonással kompenzálja a névtelenségbe burkolózó számlatulajdonosok államait. A ciprusi események pedig újabb példával szolgálnak az agresszív adótervezést támogató rendszerek elleni nemzetközi nyomásgyakorlásnak.

2014-ben várhatóan újabb elemekkel bővül majd a káros adóstratégiák elleni küzdelem. Az EU-ban kiszélesedik az államok közötti automatikus információcsere, amely jelenleg az áfa és a megtakarítások terülére terjed ki, azonban jövőre már a munkaviszonyból, biztosításból, ingatlaneladásból származó jövedelmekre, a vezető tisztségviselők díjazására és a nyugdíjakra is vonatkozik majd. 2017-től pedig a tervek szerint kiterjed majd az osztalékra, a tőkenyereségre és a jogdíjra is.

Összefoglalva egy-egy állam különféle adókedvezményei, adórendszerébe rejtett ösztönzők jók arra, hogy vállalkozásokat vonzzanak egy országba, és fellendítsék a gazdaságát, viszont ha csak fiktív ügyleteket takarnak, akkor helyes a fellépés ellenük.

Ebben a vonatkozásban elmondható, hogy Magyarország adórendszere versenyképes. Az 500 millió forintig érvényes 10%-os társasági adókulcs nemzetközi viszonylatban is nagyon alacsony, amelyet tovább támogat a társasági adózásban rejlő kedvezmények sorozata. Ezek önmagukban és kombinálva is jelentős mozgásteret nyújtanak a tényeken alapuló, valós tevékenységgel összefüggő, megalapozott adóoptimalizálásra. Mindezek mellett a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése, célzott kedvezményrendszere is erősíti a hazai adórendszer versenyképességét. Amennyiben a kiszámíthatatlan, nehezen értelmezhető elemeket, a különadókat sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valóságos gazdasági tevékenységeket végző nemzetközi vállalkozások számára.

A LeitnerLeitner csoport 1994 óta van jelen hazánkban. A Leitner + Leitner Audit Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. könyveléssel, bérszámfejtéssel, könyvvizsgálattal, a 2007 óta külön cégként működő Leitner + Leitner Tax Adótanácsadó Kft. adótanácsadással foglalkozik. A LeitnerLeitner cégcsoport közép-kelet-európai működése több mint 50 éves múltra tekint vissza, 8 országban van saját irodája, ám jól működő kooperációs hálózatának révén globálisan is képesek ügyfeleiket kiszolgálni.

2013 februárjában a magyar leányvállalat vezetésébe partnerként bekapcsolódott Jancsa-Pék Judit, aki 7 éve vezető adótanácsadóként dolgozott a Leitnernél, korábban pedig az Ernst & Young tanácsadója volt. Jancsa-Pék Judit szakterületei a magyar és nemzetközi adózás, az általános forgalmi adó, az adókedvezmények, a transzferárazás, a társasági átalakulások és átstrukturálások.

A cég irányításában változatlan feladatkörrel továbbra is részt vesz a korábbi igazgató Siklós Márta, akinek szakterülete a magyar és nemzetközi adójog, valamint a könyvvizsgálat.