 |
odafigyelés tisztelet fejlődés munka kapcsolatok bátorság önazonosság munka kihívás pontosság helyzetismeret rugalmasság szolidaritás munka nyíltság verseny aktualitás válasz munka jó hír környezet együttműködés odafigyelés tisztelet fejlődés munka kapcsolatok bátorság önazonosság munka kihívás pontosság helyzetismeret rugalmasság szolidaritás munka nyíltság verseny aktualitás válasz munka jó hír környezet együttműködés odafigyelés tisztelet fejlődés kapcsolatok munka bátorság önazonosság munka kihívás pontosság helyzetismeret rugalmasság szolidaritás munka nyíltság válasz munka jó hír környezet együttműködés verseny aktualitás
|
|
|
|
|
|
||
|
Newsbreakers Communications | |
|
||
|
||
|
Rólunk |
Szolgáltatásaink | Munkatársaink | Referenciák |
 |
Válságban van a szociális lakásszektor Közép- és Kelet-Európában
[2013-09-12]
A poszt-szocialista országok lakhatási problémáira megoldást kereső három napos konferencia kezdődött ma Budapesten.
A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. szervezésében megvalósuló konferencia címe „A magán lakásbérleti szektor térnyerése a rendszerváltó országokban”. A konferencia résztvevői arra keresik a választ, hogy megoldást jelenthet-e a régióban tapasztalható lakhatási válságra a szociális lakásügynökségek bevezetése.
Míg a rendszerváltás idején még a lakások közel egyharmada köztulajdonban volt, mára ez az arány például a visegrádi országokban 2-8% közé csökkent. Ez sokkal kevesebb, mint amennyire a rászorulók számát tekintve szükség lenne.
Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában a magántulajdonban lévő bérlakásokkal együtt sem éri el az összes kiadó lakás száma a 10%-ot. Ez alól a tendencia alól csak Csehország kivétel, ahol az összes bérlakás 22%-ot tesz ki.
E közben a V4 országokban az alacsony jövedelmű családok 30%-ának jelent problémát lakhatásának finanszírozása, míg Oroszországban pedig az emberek 70%-a nem képes lakást vásárolni, és a lakosság 65% a piaci bérleti díjakat sem tudja kifizetni. Az ő számukra jelenthetne megoldást a szociális bérlakás.
A V4 országok közül Szlovákia tűnik a legeltökéltebbnek a köztulajdonú bérlakás-szektor fejlesztésében, ugyanakkor egyelőre náluk a legalacsonyabb az ilyen lakások aránya. Az is elmondható, hogy bár többen is próbáltak PPP modellben bérlakásokat építeni, de az ezekhez szükséges állami források mértéke meghaladta a költségvetési lehetőségeket. Általánosan jellemző, hogy az önkormányzatok felelősek a lakhatás biztosításáért, miközben mindenhol pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Így várhatóan a közeljövőben nem fog érdemben növekedni a köztulajdonú lakások száma.
Ebben a helyzetben jó ötletnek tűnik a magánlakások bevonása a szociális bérlakás szektorba, hiszen a magánlakások 6-12%-a jelenleg is üresen áll. Ez a megoldás számos előnnyel járhat: csökkentheti például a lakásállomány leromlásának mértékét, valamint elősegítheti a helyi igényekre fókuszáló lakásprogramok kialakítását is.
A modell bevezetéséhez szükség lenne arra, hogy megváltozzon a lakástulajdont előnyben részesítő támogatási paradigma, valamint hogy a kormányok felismerjék a lakhatási problémák szociális költségét, és határozottan álljanak ki egy ilyen program bevezetése mellett. Másrészt felül kellene vizsgálni a szabályozási környezetet is.
A szociális lakásügynökség egy olyan szervezet, amely menedzseli a magán bérlakások kiadását. Összehozza a bérlőket és a bérbeadókat, előkészíti a szerződéseket, koordinálja a bérleti díjak, a rezsi kifizetését, esetleges karbantartást. A lakásügynökség megvalósításának lehetőségét, szerepvállalásának módozatait vizsgálja a konferencia 19 országból érkezett 60 szakértője.
Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában a magántulajdonban lévő bérlakásokkal együtt sem éri el az összes kiadó lakás száma a 10%-ot. Ez alól a tendencia alól csak Csehország kivétel, ahol az összes bérlakás 22%-ot tesz ki.
E közben a V4 országokban az alacsony jövedelmű családok 30%-ának jelent problémát lakhatásának finanszírozása, míg Oroszországban pedig az emberek 70%-a nem képes lakást vásárolni, és a lakosság 65% a piaci bérleti díjakat sem tudja kifizetni. Az ő számukra jelenthetne megoldást a szociális bérlakás.
A V4 országok közül Szlovákia tűnik a legeltökéltebbnek a köztulajdonú bérlakás-szektor fejlesztésében, ugyanakkor egyelőre náluk a legalacsonyabb az ilyen lakások aránya. Az is elmondható, hogy bár többen is próbáltak PPP modellben bérlakásokat építeni, de az ezekhez szükséges állami források mértéke meghaladta a költségvetési lehetőségeket. Általánosan jellemző, hogy az önkormányzatok felelősek a lakhatás biztosításáért, miközben mindenhol pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Így várhatóan a közeljövőben nem fog érdemben növekedni a köztulajdonú lakások száma.
Ebben a helyzetben jó ötletnek tűnik a magánlakások bevonása a szociális bérlakás szektorba, hiszen a magánlakások 6-12%-a jelenleg is üresen áll. Ez a megoldás számos előnnyel járhat: csökkentheti például a lakásállomány leromlásának mértékét, valamint elősegítheti a helyi igényekre fókuszáló lakásprogramok kialakítását is.
A modell bevezetéséhez szükség lenne arra, hogy megváltozzon a lakástulajdont előnyben részesítő támogatási paradigma, valamint hogy a kormányok felismerjék a lakhatási problémák szociális költségét, és határozottan álljanak ki egy ilyen program bevezetése mellett. Másrészt felül kellene vizsgálni a szabályozási környezetet is.
A szociális lakásügynökség egy olyan szervezet, amely menedzseli a magán bérlakások kiadását. Összehozza a bérlőket és a bérbeadókat, előkészíti a szerződéseket, koordinálja a bérleti díjak, a rezsi kifizetését, esetleges karbantartást. A lakásügynökség megvalósításának lehetőségét, szerepvállalásának módozatait vizsgálja a konferencia 19 országból érkezett 60 szakértője.